Lichtneckert András: A Kisfaludy gőzhajó (1846-1869) méretei és anyaga PDF Nyomtatás E-mail
Írta: liki   
2014. január 21. kedd, 06:03

Hiteles forrás a Kisfaludy gőzhajó (1846–1869) méreteiről és anyagáról

 

Szakmai ismereteket megkövetelő kérdésekben a történésznek konzultálnia kell a szakemberekkel. Ha a történész ismeretei és a levéltári dokumentumok átesnek a szaktudás szűrőjén, akkor lehetséges olyan kérdések tisztázása, mint a Kisfaludy gőzhajó eredeti méretei és anyaga. Ilyen szakmai beszélgetés zajlott le a közelmúltban a Köztársaság úton egy dolgozószobában Péter Pál hajótervező mérnöknek, Angyal Imrének, a Magyar Államkincstár nyug. osztályvezetőjének, egyben a hajógyári fémöntöde egykori vezetőjének és e sorok írójának a részvételével. A beszélgetés eredményei olvashatók az itt következő írásban.

A Kisfaludy gőzhajó méretei

Az 1846-ban vízre bocsátott Kisfaludy gőzhajó méreteiről és anyagáról egyetlen hiteles forrás maradt fenn Széchenyi Istvánnak, a Balaton Gőzhajózási Társaság elnökének az iratai között. Széchenyi magyarázatot kért az Óbudai Hajógyár igazgatójától arra, hogy miért került a vártnál többe a Kisfaludy megépítése. A választ a holland származású John A. Masjon kapitány 1847. április 20-án kelt 13 oldal terjedelmű, német nyelvű levelében adta meg, amelyhez csatolta S. Precious hajóépítő mester egy oldal terjedelmű, angol nyelvű jelentését.

A Kisfaludyt tágasabbra, erősebbre, a balatoni viharok miatt biztonságosabbra tervezték, mint az árak tekintetében összehasonlításul használt Pan­nonia nevű folyami gőzöst. „Dem zu Folge ist Kisfaludy lang 165 Fuß, breit 16 Fuß, hoch 9’.” – „Ennek következtében a Kisfaludy 165 láb hosszú, 16 láb széles, 9 láb magas” – olvasható a Masjon levél második oldalán.

Angol lábban – 30,48 cm – számolva, az első Kisfaludy gőzös 50,29 m hosszú, 4,88 m széles és 2,74 m magas volt. A hosszméret valószínűleg a hajótestre vonatkozik, a szélességi méret pedig a főbordán mért vízvonal-szélességre. A hajó teljes szélessége – a két oldalkerékkel együtt – legfeljebb 11 m lehetett.

A meglepőnek látszó méretek – amelyek alapján a mai biztonsági előírásoknak megfelelő hajót Péter Pál tervező mérnök szerint már nem lehetne megépíteni –, az 1840-es évek óbudai hajóépítésének történetében nemhogy szokatlanok, hanem éppen ellenkezőleg, szokványosak vol­tak. Az Óbudai Hajógyárban az 1840-es években épített oldalkerekes gőzhajók (függélyek közöti) hossza többnyire 46 és 61 m között szóródott.

A Kisfaludy gőzhajóról publikáló szerzők a hajó méreteit illetően két hibát követtek el. 1. A Széchenyi iratokat kutató szerzők is figyelmen kívül hagyták a terjedelmes, technikai, pénzügyi részleteket tartalmazó Masjon levelet. 2. Azt feltételezték – tévesen, hogy az 1869-ben megépített második hajótest méretei megegyeztek az elsőével.

 

A hajótest anyaga

A fent közölt adatok részben megjelentek 2011-ben „A Széchényi-Széchenyi család és Balatonfüred” című könyvben, a hajótest anyagáról azonban nem sikerült újat mondani az 1890-es évektől megjelent hajózástörténeti szakirodalomhoz képest, amelyben a Kisfaludyról kizárólag, mint fatestű gőzhajóról írtak. Ennek megcáfolására az egyetlen hiteles forrás a Precious jelentés, amelyben az Óbudai Hajógyár angol hajóépítő mestere az anyagfelhasználáson és a bordasűrűségen keresztül mutatta be azt, hogy miért került többe a Kisfaludy tavi hajó a folyami hajóknál.

„Kisfaludi on the Platten Lake. Weight of iron 19 tons, 19 centners, 2 quarters. (…) Cubical contents of wood materials 981 feet.”

Az angol mértékegységeket metrikus mértékekre átszámolva, a Kisfaludy megépítéséhez 20,62 tonna vasat és 27,77 m³ faanyagot használtak fel. Ilyen mennyiségű vasra – az egyik árajánlatban megadott anyagvastagságok ismeretében – csak egy vas hajótest megépítésénél lehetett szükség, ennek következtében téves a szakirodalomban az 1890-es évek óta használt megállapítás, miszerint a Kisfaludy fatestű hajó lett volna. A hajótest vasból, a fedélzet és felépítmény fából készült. A hajóábrázolásokból is levonhatók fontos következtetések, pl. Angyal Imre szerint a Kisfaludy kerek ablakai vas hajótestre utalnak.

Precious jelentésének utolsó bekezdésében közölte még, hogy a hajó bordáinak távolsága általában nem több 12 hüvelyknél (inch), azaz egy lábnál (30,48 cm) és a hajó alant dupla bordázatú és tőkesúllyal van ellátva.

Az Óbudai Hajógyár árajánlata, a hajó tervrajzai, az építési költségekről részletes kimutatás nem maradt fenn. Fennmaradt viszont a svájci Escher & Wyss cég árajánlata, amelyben a hajó megépítésénél 1/4, 3/16, 1/8 hüvelyk – azaz 6,35, 4,76, 3,18 mm – vastagságú vaslemezekkel számoltak. Az akkoriban épített vas hajótestek tartósságára fontos adat, hogy egy jól megépített vas hajótest – a linzi hajógyár becslése szerint – megfelelő konzerválás mellett 20–25 évet bírt ki javítás nélkül. Az 1846-ban megépített Kisfaludy 23 évig bírta, 1869-ben kapott új hajótestet. Ebből következik, hogy téves a szakirodalomban olvasható – spekulatív kiindulópontú – következtetés, miszerint a Kisfaludy azért kapott új, vas hajótestet, mert a fa hajótest elavult, elkorhadt.

Az Óbudai Hajógyárban 1844–45-ben megépített Széchenyi nevű hajó tervrajza fennmaradt. Ennek a hajónak a hosszúsága és a magassága megegyezett a Kisfaludyéval, de annál szélesebb volt. Mivel sorozatban készültek közel azonos méretű hajók az Óbudai Hajógyárban, a tervrajz alapján elképzelhetjük a Kisfaludyt felül- és oldalnézetben. Mivel a lemezek vastagságára, a bordasűrűségre is vannak adatok, ezért a valóságostól kis eltéréssel a hajó akár meg is tervezhető, makettje elkészíthető. Annyi bizonyos, hogy a Magyar Hajózásért Egyesület gondozásában lévő hajókatalógusban az 1846-ban épült Kisfaludy adatait helyesbíteni kell, a katalógusban jelenleg feltüntetett adatokat pedig az 1869-ben átépített gőzhajó adataiként kell szerepeltetni.

A témáról részletesebb tanulmány készül a Füredi História számára.

 

Lichtneckert András

Módosítás dátuma: 2014. január 22. szerda, 20:35