Lichtneckert András honlapja
Lichtneckert András: Aki megálmodta a balatonfüredi fürdőtelepet: báró Schilson János PDF Nyomtatás E-mail
Írta: liki   
2013. június 16. vasárnap, 21:56

Aki megálmodta a füredi fürdőtelepet: báró Schilson János

 

A füredi fürdőtelepet az 1780-as évek végén megálmodó Schilson János családjának felemelkedése a bárók közé tipikusnak mondható karrier a török kiűzése utáni Magyarországon. Schilson Jakabnak, a tauber-königshofeni Arany Oroszlánhoz címzett vendéglő tulajdonosának a fia, Schilson János Mihály feltehetően a Habsburg hadsereg ellátójaként gazdagodott meg. 1704-ben Sopronban nyert polgárjogot, 1707-ben I. József király ajánlására a város belső tanácsosa lett. Az országgyűlés az 1715-ben elfogadott törvénnyel Schilson János Mihály római szent birodalmi lovagot több társával együtt honfiúsította, „bízván abban, hogy … e hazának jó és hasznos polgárai lesznek, őket s leszármazó örököseiket összesen és egyenkint az ország többi polgárainak s a valódi honfiaknak számába” felvette és befogadta. 1720-tól báró, címeres pecsétjében látható a hármas­halmon, koronából kiemelkedő kettős kereszt. Sopronban a Schil­son ház, Vas megyében a vassurányi és a vas­szécsényi kastély felépítése fűződik a nevéhez. 1708-ban feleségül vette Kersnerics Annamáriát, az egyik soproni belső tanácsos leányát, ezáltal Tolna és Baranya megyei birtokok kezelője lett.

Gondosan nevelte a fiait, beíratta őket a nagyszombati egyetemre. Az unoka, Schilson János a bécsi halotti anyakönyv elírt bejegyzése alapján feltehetően a Vas megyei Szécsényben született. 1781. augusztus 28-án feleségül vette zichi és vásonkeöi gr. Zichy Antóniát. 1810. december 21-én Bécsben 69 éves korában halt meg.

Schilson János az elitképzőnek számító bécsi Terézianum növendéke volt. 1763-tól három évig gyakornokoskodott a helytartótanácsnál, 1766-tól 1784-ig a m. kir. kamara tanácsosa. Hivatalból foglalkozott a lótenyésztés és a tőzegfelhasználás kérdéseivel. Öt szakterületen – közigazgatás, pénzügyek, építészet, vízügyek, földmérés – jártas hivatalnokként részt vett az erdélyi sóügyek és Ruszt, Sopron város közigazgatásának a rendezésében. Utóbbi feladatát olyan sikeresen teljesítette, hogy Dorff­maister István 1782-ben a régi városháza tanácstermének mennyezetére Schilson János királyi biztos apoteózisát ábrázoló képet festette.

Rendkívüli tehetsége és alkotóképessége 1787-től bontakozhatott ki, amikor a pesti kamarai kerület adminisztrátora (kormányzója) lett. Legnagyobb munkája a pesti vásártér rendezése és a Lipótváros megtervezése volt 1789-ben, amely Pest város 18. századi legjelentősebb műszaki munkálataként értékelhető. Ő készítette el a régi Vigadó első terveit, amelyeket elutasítottak ugyan, de mégis az ő elgondolása következtében épült meg a pesti rondella helyén a német színház és a vigadó.

Rangja a nemességhez, életvitele és szemlélete a polgárság legmagasabb rétegéhez sorolta. A nemességét a szakmai kiválóságával, alkotásaival is bizonyította. Fogékony volt a művészetek iránt, színdarabokat írt, zenét szerzett, olasz szövegű dalokat írt gítárkíséretre. Már lipótvárosi tervei kapcsán feltűnt műszaki és esztétikai érzéke, amely a füredi fürdőtelep elrendezésében és terveiben is megmutatkozott. Temperamentumos emberként emlékeztek rá, aki nem hagyta magát, szakmai kérdésekben szembeszállt még az udvarral is.

Az 1787. január 11-én kezdődő kamarai kezelés első szakaszában Oesterreicher József fürdőorvos és Thalherr József udvari építész foglalkozott a fürdőtelep fejlesztésével. A füredi gyógyfürdőnek a pesti kamarai kerülethez való áthelyezése következtében 1788 és 1793 között a fejlesztés irányítója Schilson János lett. Első ismert rendelkezéseit 1788. december 5-én adta ki a huszárok és a hajdúk öltözetéről, ugyanazon a napon felvette a kapcsolatot a pesti egyetemmel a botanikai kert (angolkert) létesítése ügyében. 1789. január 28-án a fürdőtelepi kertész, március 1-jén a forrásnál szolgálatot teljesítő hajdúk számára kiadta a szolgálati utasításokat. 1789 februárjában megkezdte az angolkert fásítását, amelyet 1790-ben az Oroszy birtok megszerzése után sikerült befejeznie. 1790-ben kijelölte, majd az 1792-ben megjelent hirdetések után 1793 márciusában kiosztotta az első háztelkeket. 1790-ben elindította az új fürdőház (1835-től Ófür­dőház) építését, amelyet 1792-re befejezett. 1792-ben tervbe vette egy 50 szobás garniszálló felépítését, 1792–93-ban elkészíttette az alsó és felső trak­térház emeletráépítésének terveit, a franciákkal vívott háború miatt azonban az udvar beszüntette az építkezéseket.

Legmaradandóbb alkotása magának a fürdőtelepnek az alaprajza, amely mind a mai napig meghatározza a reformkori városrész elrendezését. Földmérőként döntő szerepe volt abban, hogy a korábbi rendezetlen, minden tervszerűség nélkül elhelyezett épületek helyén a barokk várostervezési elvek (tengelykereszt, szimmetricitás) érvényesítésével felépülhetett az új, európai stílusú fürdőtelep. A tengelykereszt hosszabbik szárát a Blaha Lujza utca középvonalában húzta meg, a folytatása éppen a forráson ment át. A rövidebbik szár ezt az egyenest az ivókútnál derékszögben metszi. A kereszt végpontjait fontos épületek jelzik: a hosszabbik szár fejénél volt az 1792-ben felépített fürdőház bejárata, a talppontjánál helyezkedik el az 1841–46 között felépült Kerek templom. A rövidebbik szár északi végéhez került a Gyógyterem bejárata, déli végénél 1826-ig az alsó traktérház, 1913-ig a Kisfaludy szobor helyezkedett el.

Schilson és társai nem németesítették, hanem civilizálták az országot. Por- és sártengerek helyébe mocsarak lecsapolásával, vízelvető kanálisok építésével, planírozással, sóderral, utcák, terek flaszterozásával, sugárutak, nyílegyenes utcák, nagy terek kialakításával, a házak sakktáblaszerű elrendezésével az európai követelményeknek megfelelő városokat terveztek és építettek. Schilson János teljesítette a nagyapja által a honfiúsításkor vállalt feltételt: a hazának jó és hasznos polgára lett.

 

Lichtneckert András

 

 

 

 

 

Módosítás dátuma: 2015. november 09. hétfő, 04:53
 
Lichtneckert András: A balatonfüredi gyógyfürdő első "állandó közorvosa" PDF Nyomtatás E-mail
Írta: liki   
2013. május 03. péntek, 20:51

Havranek József, a füredi gyógyfürdő első „állandó közorvosa”

 

Már a savanyúvízről szóló 1783. évi jelentés szerzői, Prandt Ignác és Winterl Jakab professzorok szükségesnek tartották a füredi fürdőorvosi állás megszervezését. A helytartótanács 1783. szeptember 9-i leiratára a veszprémi káptalan kifejtette, hogy a Savanyúvíznél szükség van állandó orvosra és seborvosra, patikusra azonban nincs, mert az itteni jövedelméből nem tudná eltartani magát, és a közeli veszprémi patikából beszerezhetők a gyógyszerek. Az orvos bírja a fürdőt felkereső nép bizalmát, kinevezéséről a vármegye határozzon, gyakorlati és elméleti alkalmasságát a királyi egyetem vizsgálja meg. Mivel nem tud megélni 4-5 havi bevételeiből, fizetést kell kapnia, ezzel szemben a seborvos a fürdők hasznából és egyéb bevételeiből tartsa fenn magát. Az orvos és a seborvos felügyeletét bízzák a veszprémi főorvosra, mivel a betegek őt hívták leggyakrabban a Savanyúvízhez, és sok tapasztalatot szerzett a savanyúvízzel való kúrákban.

A helytartótanács 1784. április 19-i leiratában elfogadta a veszprémi káptalan javaslatát, szükségesnek tartotta az állandó orvosi és seborvosi állás megszervezését, akiknek a fizetésére a fürdőtulajdonos tihanyi apátságot kötelezte. Az apát, megelőzni akarván a fürdőorvos kinevezését, 1785. április 30-án közölte az uralkodóval, hogy a Savanyúvíznél összesereglő betegek orvosi ellátásáról Havranek Józsefnek, Veszprém megye főorvosának a közreműködésével gondoskodik. Havranek azonban nem hagyhatta el a vármegyei állását, ezért királyi dekrétummal mégis Oester­rei­chert, Prandt és Winterl jelöltjét nevezték ki a fürdő orvosának.

A Szívkórház falára helyezett emléktábla szerint a füredi savanyúvízi gyógyfürdő első fürdőorvosa 1785-től 1806-ig Oesterreicher Manes József volt. Oesterreicher valójában csak 1786-ban kapta meg a kinevezését, a Bencés Rend visszaállítása után, 1802-ben elbocsátották az állásából, majd hosszas huzavona után megkapta még az 1803. évi fizetését és a félévi fizetésének megfelelő végkielégítést. Őt és utódait helyesebb lenne fürdőfőorvosnak nevezni, mert a magánorvosoktól eltérően fix fizetésük, azonkívül hatósági feladataik is voltak. Az ilyen orvosokat physicus-nak nevezték, mint pl. a vármegyei tiszti főorvosokat. Az orvos (medicus) feladata a belső, a seborvosé (chy­rurgus) a külső bajok gyógyítása volt. Egymás dolgába nem avatkozhattak bele, a seborvos a fürdő­orvos alárendeltje volt.

Havranek József neve a veszprémi várban ma is álló Havranek házról ismert. Veszprém vármegye közgyűlésén 1770. szeptember 22-én a Bécsből jött Havraneket 500 forint fizetéssel és ingyen kvártéllyal felfogadták vármegyei főorvosnak, elődjét, Schoretits Mihályt ugyanis meghívták a nagyszombati egyetemre, ahol az orvosi fakultás professzora lett. Hav­ranek egészen a haláláig a hivatalában maradt, 1813. február 8-án követte őt az utód, Zsoldos János.

Havranek 1804-ben írt Animadversiones (Észrevételek) című szakvéleményében megemlítette, hogy 33 éve, azaz 1771 óta kezdte vizsgálni a sava­nyú­forrás vizét a királyi tanácsosi rangban lévő Joseph Franz Skollo­niccsal, a helytartótanács egészségügyi tanácsosával és ritkábban egy Gilg nevű orvossal együtt. Állítását megerősíti Haiszler György győri orvos 1804. február 6-án kelt levele, amelyben kifejtette a véleményét a füredi savanyúvíz erejének a meggyengüléséről és a fürdőorvosi állás szükségességéről. Az első kérdésre válaszolva azt javasolta, hogy hallgassák meg Hav­ranek József megyei főorvost, aki több mint 30 éve végez forrásfelújításokat és jól ismeri a kutat. A második kérdésre kifejtette, hogy a fürdővendégek két osztályba sorolhatók: az egyik felüdülés (recreatio) és a hely meglátogatása (visitatio) végett jön, a másik idült betegséggel küzd és ágyhoz kötött. Előbbieknek igen ritkán van szükségük orvosra, utóbbiak otthon gyógyíttatják magukat. Ezért azt javasolta, hogy tisztes jutalmazással bízzanak meg egy Füredhez közel lakó orvost, aki a hét két-három napján, szükség szerint többször is a fürdőn tartózkodhat.

A fürdőorvosi állásról folyó vitában Novák Krizosztom főapát 1804. február 6-án hajszálpontosan fogalmazta meg Havranek státusát, a Savanyúvíz „régi és korábbi állandó közorvosának” nevezve őt. Havranek füredi szerepét és tevékenységét a magánorvos és a kinevezett fürdőorvos közé helyezte, mert a fürdő tulajdonosa és közönsége elfogadta őt, megyei főorvosi hivatala és szakértelme nagyobb tekintéllyel ruházta fel, mint egy magánorvost, azonkívül alkalmassá tette arra, hogy hatósági tevékenységet is végezzen a forrásnál. Értett a bonyolult, nagy hozzáértést és több szakember együttműködését megkövetelő forrásfoglaláshoz. Később a fürdőidény megnyitása előtt a forrás kitisztítása, a forrásvíz hőmérsékletének és vízhozamának a meg­állapítása, a forrásvíz minőségének az ellenőrzése a kinevezett fürdőorvos rendes évi kötelezettségévé vált. Hav­ranek szakértői tevékenységének legfontosabb dokumentuma a forrás állapotáról és az 1784-ben elvégzett forrásfoglalásról készített, 1784. május 8-án kelt latin nyelvű jelentése. Ez alapján Skollo­nics egészségügyi tanácsos elkészítette az összefoglaló jelentését, amelyre válaszul II. József a helytartótanácson keresztül kiadta a forrás védelmét és a sa­vanyúvízi fürdőtelep fejlesztését szolgáló nagy horderejű rendelkezéseit.

A savanyúvízi gyógyfürdőt 1702-től működtető seborvosok és Havranek József orvosi tevékenységének jelentőségét nem szabad a magyar egészségügy korabeli sanyarú állapotából kiragadva értékelni. Becslés szerint 1720 táján 37 orvosdoktor, 19 gyógyszertár és 120 seborvos-borbély volt az országban, és vármegyék sora volt or­vos (medicus) nélkül. Az egyik divatos európai gyógyfürdőnek, a csehországi Fran­zens­badnak is csak 1795-től volt fürdőorvosa, addig a közeli Eger (ma Cheb) város orvosa látta el a fürdőorvosi teendőket. A Nagyszombaton 1770-ben elindult hazai orvosképzés után egy évvel Hav­ranek József orvosi működését a füredi gyógyfürdőn azonos értékűnek kell tekinteni 1786-tól kinevezett utódaiéval.

 

Lichtneckert András

Módosítás dátuma: 2013. június 10. hétfő, 17:04
 
The English Garden and the Theaters in Balatonfüred, 1790-1935 PDF Nyomtatás E-mail
Írta: liki   
2012. január 01. vasárnap, 08:23

 

Módosítás dátuma: 2012. február 07. kedd, 14:57
Bővebben...
 
Füredi História PDF Nyomtatás E-mail
Írta: liki   
2012. január 27. péntek, 13:21

 

Módosítás dátuma: 2013. május 28. kedd, 23:34
Bővebben...
 
Selters és Balatonfüred PDF Nyomtatás E-mail
Írta: liki   
2012. január 11. szerda, 20:21

Módosítás dátuma: 2012. szeptember 09. vasárnap, 17:39
Bővebben...
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 Következő > Utolsó >>

3. oldal / 4